A vércukorszint szükséges szervezetünk megfelelő működéséhez. Férfiaknak és nőknek egyaránt szüksége van rá. Bejutása az agyi neuronokba és a vörösvérsejtekbe fontos.
A glükózt a szervezet az inzulin útvonalat megkerülve fogyasztja:
- a vörösvérsejtek és a neuronok védelme a reaktív oxigénfajták (ROS) hatásaival szemben;
- a vas fenntartása az eritrocitákban az anyagcseréhez szükséges formában;
- az energiacsere megőrzése;
- ATP-termelés neuronok számára;
- biológiailag aktív anyagok (neurotranszmitterek) szintézise.
A glükóz más sejtekbe történő szállítását a hasnyálmirigy-hormon, az inzulin közvetíti. Hiánya cukorbetegségben a glükóz hiányát okozza a sejtekben és feleslegét a vérben.
A mellékvesék és az ivarmirigyek sejtjei részt vesznek a szteroid hormonok szintézisében. Erre a célra glükózt használnak.
A máj zsírsavakat, koleszterint szintetizál és aktiválja a D-vitamint az emberi szervezetben. Mindezeket a funkciókat a glikolízisnek köszönhetően látja el.
Az éhség és az izommunka során a glikogén szintézis folyamatai aktiválódnak.
Mi a normál vércukorszint?
A glikémia a vér cukorszintje. Ennek a mutatónak a normál értékeit a glükóz szállítási, felhasználási, képződési és vérbe jutási folyamatainak egyensúlya biztosítja. Az egyensúlyi állapotot a hormonok tartják fenn. Ezek közé tartozik:
- hipoglikémiás (inzulin);
- hiperglikémiás (glukokortikoszteroidok, adrenalin, noradrenalin, glukagon).
A vércukorszint 3, 3 és 5, 5 mmol/l között van, egyes források szerint a referenciahatár 6, 6-ra tolódik el. A vénás vérre számított értékek valamivel magasabbak, mint a kapilláris indikátoroknál.
Hogyan nyilvánul meg az alacsony vércukorszint?
Ennek az állapotnak az oka a sejtek megnövekedett glükózigénye, aminek következtében az ATP-termelés folyamatai megszakadnak.
Ezen rendellenességek okai a következők:
- az inzulin túltermelése daganatokban (insulinoma);
- helytelenül beadott inzulinadag cukorbetegség esetén;
- a hiperglikémiás hormonok hiánya által okozott mellékvese-elégtelenség;
- a cukrok bélből való kiáramlásának megzavarása;
- máj patológiák;
- örökletes betegségek, amelyek csökkent glükóztermelést eredményeznek;
- alkoholfüggőség;
- a glükóz anyagcserében részt vevő vitaminok (biotin) hiánya;
- a központi idegrendszer rendellenességei.
A bélből származó glükózszint csökkenése összefüggésbe hozható a felszívódás patológiájával (például enteritisz) és a táplálkozási éhezéssel, amelyet ennek az elemnek a hiánya okoz. Ezt az állapotot táplálkozási hipoglikémiának nevezik.
Az alacsony vércukorszint a vörösvértestek és az agyi neuronok táplálkozási hiányához vezet, amelyet a következő tünetek jellemeznek:
- sápadt bőr;
- gyors légzés és pulzusszám;
- éhség;
- izzadás, hidegrázás;
- szédülés;
- ájulás.
Ilyen helyzetekben azonnali segítséget kell nyújtani. A vércukorszintet édességgel vagy gyógyszerinjekcióval növelik. A segítség hiánya kómához és halálhoz vezethet.
Hogyan nyilvánul meg a magas vércukorszint?
A hiperglikémiát a vércukorszint 5, 5 mmol/l feletti emelkedése tekinti. Ez a folyamat a csökkent sejtigénynek és a megnövekedett glükóztermelésnek köszönhető. Az okok a következők:
- inzulinhiány diabetes mellitusban, hasnyálmirigy-nekrózis;
- hormonok hiperprodukciója akromegáliában - szomatotrop, tirotoxikózis - jódtironin, Itsenko-Cushing-kór - glükokortikoszteroidok;
- veseelégtelenség és szűrési zavar;
- túlevés és túlzott cukorbevitel;
- gyakorlati stressz;
- fájdalom;
- stroke, agydaganat.
A hiperglikémia legsúlyosabb következménye a hiperozmoláris kóma kialakulása, amelyet a vér túlzott glükózszintje okoz, ami túl sok folyadékot vonz az erekbe. Ez a fajta kóma jellemző a veseelégtelenséggel szövődött diabetes mellitusban szenvedőkre. Normális esetben az egészséges vesék megakadályozzák, hogy a vércukorszint 9 mmol/l fölé emelkedjen, ami csökkenti a reabszorpciót és glikozuriát vált ki.
Mérsékelt hiperglikémia esetén a patológiás fehérje-glikoziláció és a szorbit képződés folyamata indul el. Ez a vegyület elősegíti a folyadék felhalmozódását a szövetekben, és megzavarja a sejtek működését. A kóros glikoziláció megzavarja az antitestek működését és hipoxiát okoz. A fehérjék antigén tulajdonságainak megváltoztatásával autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.
A magas vércukorszinttel kapcsolatos fő klinikai tünetek a következők:
- látás károsodás;
- idegi érzékenység zavara;
- veseelégtelenség kialakulása;
- trofikus rendellenességek az alsó végtagok szöveteiben;
- gyakori vizelés;
- általános gyengeség;
- erős szomjúság;
- a vágások és sebek lassú regenerálódása.
A legtöbb ilyen tünet a diabetes mellitusra, egy endokrin etiológiájú betegségre jellemző, amely az inzulin hormon hiánya miatti glükóz felszívódásának károsodásával jár.
A patológia kialakulását elősegítő tényezők a következők:
- genetikai hajlam;
- túlsúly;
- fertőzések;
- induktor gyógyszerek szedése.
Ha a felsorolt klinikai tünetek és rizikófaktorok közül többet azonosít, érdemes időpontot egyeztetni egy endokrinológussal.
Laboratóriumi vizsgálatok: normák, vércukorszint férfiaknál és nőknél
A károsodott cukoranyagcserével kapcsolatos patológiák laboratóriumi diagnosztizálásában számos módszert és vizsgálatot alkalmaznak. Ezek tartalmazzák:
- glükóz tolerancia teszt;
- glikált hemoglobin;
- az éhomi vércukorszint meghatározása;
- általános vizelet elemzés;
- vérkémia.
Bizonytalan diagnózis esetén toleranciavizsgálatot végzünk. Ha cukorbetegséget állapítanak meg, akkor ez a vizsgálat nem javasolt. A vizsgálathoz éhgyomorra vért vesznek, majd cukoroldat elfogyasztása után értékelik a szintet. A kapott adatok alapján cukorgörbe alakul ki, melynek szintje 2-3 órán belül normalizálódik. A 11 mmol/l feletti leolvasás lehetséges eltéréseket jelez.
A glikált hemoglobint a diabetes mellitusban szenvedő betegek hiperglikémia dinamikájának nyomon követésére, a látens formák azonosítására és a terhességi diabetes mellitus diagnosztizálására használják terhes nőknél. A norma a hemoglobin teljes mennyiségének legfeljebb 6% -a.
A cukor jelenlétét az általános vizeletvizsgálatban közvetlenül befolyásolja a glükóz koncentrációja a vérben. Reabszorpciója normál esetben 1, 7 mmol/perc. Azt a vércukorszintet, amely felett megjelenik a vizeletben, veseküszöbnek nevezzük. Értéke 8, 8 – 9, 9 mmol/l. A vizeletben megjelenő cukor diabetes mellitusra utalhat, azonban nem ez az egyetlen ok. Egyes esetekben glucosuria alakul ki:
- csökkent reabszorpciójú terhes nőknél;
- a vese proximális tubulusainak veleszületett vagy szerzett anomáliájával.
A normál szint legfeljebb 0, 8 mmol/l lehet.
Milyen gyógyszerek befolyásolhatják a vizsgálati eredményeket?
A folyamatosan szedett gyógyszerek felfelé vagy lefelé torzíthatják az eredményeket.
Növeli a teljesítményt:
- glükokortikoszteroid hormonok (hidrokortizon, prednizolon, budezonid stb. );
- Pszichiátriai betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek;
- nőknek felírt orális fogamzásgátlók;
- vérnyomáscsökkentő gyógyszerek;
- szirup alapú köhögéscsillapítók.
Az aszpirin, az aloe juice és a kinin mesterségesen csökkentik a vércukorszintet.
Ezek a vizsgálatok a női nemi hormonokat is befolyásolják, ezért a menstruáció kezdete előtti tesztek elvégzését a menstruáció befejeztével kell halasztani.
Így a glükóz óriási hatással van az egész szervezet teljesítményére. A betegségek megelőzése érdekében, különösen az örökletes cukorbetegségre hajlamos embereknél, évente legalább egyszer, vagy orvosi vizsgálat keretében meg kell határozni a vércukor koncentrációját.